Való igaz, hogy a térkövezés és a térburkolás során a figyelem középpontjába rendszerint nem a kertünkben található organikus élőlények, azaz nem a kerti növények és nem is a területen található állatok kerülnek, hanem élettelen objektumok: Mint például a murva, vagy a beton. Ennek ellenére azonban, maga a maga a térkövezés vitathatatlanul a kertépítés egyik részterületét képező tevékenység marad – még akkor is, ha a témában kevésbé jártasak közül többen is hajlanának arra, hogy ne a többi kertépítés-tennivalóval egyenrangú, hanem egy inkább a kőműves-munkák alá tartozó tevékenységnek tekintsék.
Mit kell tudnunk a térkövezésről?
- - Murvaágyba történő térkövezésről akkor beszélünk, mikor a megfelelően tömörített, részben durva (nagyobb-szemű), részben pedig finom (kisebb-szemekből álló) murvából képzett, 20-25 centiméteres vastagságú rétegrendekre húzzuk ki a tükröt, és arra kezdünk el térkövezni.
- - A betonágyra való térkövezés esetében viszont nem a murva rétegrendekre, hanem egy 8-12 centiméter vastag, 4, vagy 6 milliméter átmérőjű vashálóval ellátott betonágyra kezdjük el lerakni a térköveket.
Hobbikertészek számára nem éri meg házilagosan kertépíteni, ha térburkolásról van szó...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.