A szervestrágyázás során olyan állati eredetű illetve növényi hulladékokat használunk fel, amik beavatkozás nélkül is előfordulnak a természetben. A szerves trágya is a talaj tápanyagtartalmának pótlását hivatott segíteni, előnyös hatásait a műtrágya alkalmazásával összehasonlítva tovább képes kifejteni.
Szervestrágyázás állati és növényi szerves trágya alkalmazásával
A szerves trágyáknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg:
• A növényi szervestrágyázás során használhatunk már lebomlott növényi részeket (ilyen például a lombföld, a komposzt), vagy olyanokat, amelyek még nem bomlottak le (mint például a fű, vagy a lombtrágya).
• Az állati szervestrágyázás során pedig az egyes állatok tápanyagban gazdag ürülékét használjuk fel (például: istállótrágya, hígtrágya, guanó).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
zsanérsavó 2011.04.26. 19:10:17
Hyper Teky 2011.04.30. 09:47:58
A fahamu nem káros, ha kiszórják a trágyadombra. Csak sokan az egyéb háztartási hulladékot - pl.: csokipapír - is odateszik, ami már káros lehet...